A “Nagy Testvér figyel” effektus, avagy az emberi önzetlenség tesztje

Kétség sem férhet hozzá, hogy minden élőlény alapvető és elsődleges célja az önfenntartás. Annak ellenére, hogy logikus döntésnek tűnhet saját érdekeinket másoké elé helyezni, számos fajnál megfigyelhető az önzetlenség, vagy altruizmus jelensége, melynek egyik leggyakoribb formája a rokonok felé irányuló segítségnyújtás. Genetikai alapismeretek birtokában könnyen belátható, hogy rokonaink fitneszének növelése valójában érdekünkben áll, hiszen génállományunk bizonyos arányban közös, tehát tulajdonképpen testvérünk, gyermekünk segítésén keresztül saját génállományunk jövőbeni sikeres továbböröklődését alapozzuk meg.

Fitnesz vagy rátermettség (populációgenetikai alapfogalom): legszemléletesebb megfogalmazásban egy adott típushoz tartozó egyedek átlagos, felnőtt utódszáma.

1. ábra

Az önzetlenség másik, sokat tanulmányozott formája az ún. reciprok altruizmus, amikor az egyed úgy növeli egy másik fitneszét, hogy nem vár azonnali ellenszolgáltatást, viszont a jövőben elvárja, hogy partnere viszonozza a szívességet.

Altruizmus: egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát.

Ha ez nem történik meg, akkor a “csaló” partner nem számíthat ismételt segítségre, viselkedésének pedig híre mehet a csoportban, ahonnan kiközösíthetik.

Melissa Bateson (Newcastle University, UK) végzett egy szemléletes kísérletet az emberek közötti reciprok altruizmussal kapcsolatban, amely a következők szerint zajlott:

– az egyetemen kihelyeztek egy becsületkasszán alapuló kávégépet feltüntetve rajta az italok árát

– az árlistára minden héten más képet nyomtattak, egyszer egy figyelő szempárt, másszor pedig egy növényt ábrázoló fotót, ami kontroll képként fogható fel

10 hét megfigyelést követően elkészítették az 1. ábrán látható diagramot, mely szerint a tesztalanyok majdnem 3-szor annyit fizettek a frissítő italokért abban az esetben, ha egy emberi szempár szegeződött rájuk. Érdekes megfigyelni, hogy minél szigorúbb volt a tekintet, annál mélyebben nyúltak a zsebükbe az emberek.

Ezen viselkedés magyarázata evolúciós alapokra vezethető vissza, miszerint a szociális csoportokban élő őseink számára fontos volt jó hírnevük megőrzése a közösségen belül, hiszen ha önzetlen magatartást tanúsítottak, elvárhatták ezt társaiktól is. Viszont, ha rajtakaptak egy csalót, annak híre ment, és a jövőben nagy valószínűséggel nem számíthatott a többiek segítségére.

 

Felhasznált irodalom:

  • Melissa Bateson, Daniel Nettle, Gilbert Roberts (2006): Cues of being watched enhance cooperation in a real-world setting. Biology Letters (DOI: 10.1098/rsbl.2006.0509)

 

mm

Nagy Kinga

Az ELTE Ökológia szakirányán végeztem biológusként, lelkesen járom és védem a természetet. A Neuronhálót azért álmodtam meg, hogy végzettségtől függetlenül összehozzam a tudomány iránt érdeklődőket, mert hiszek benne, hogy a szakirányú témák is megfogalmazhatók közérthetően. Nem szabad azt hinnünk, hogy a tudomány egy szűk réteg privilégiuma, legyen inkább közös élményünk! :)

You may also like...